YT Organic - шаблон joomla Окна

A szolnoki meló

A 60-as évek elején, közepén nagyon szerény volt a pedagógus fizetés, amit úgy egészített ki Pali bácsi, hogy a nyári szünetekben alkalmi munkát vállalt. Jellemzően a fizikai meló nála szabadidő sport is volt egyben. 

Az alkalmi munkát a szolnoki teherpályaudvaron találta meg. Ezt kevesen tudták róla, hogy egyszeri munkás stílusban robotolt. A munka nemesít és semmilyen formája nem szégyellnivaló, tartotta. Maga a feladat "embert próbáló" volt, ugyanis éjszaka kellett a vagonokból a szenet kilapátolni. Pali bácsi átöltözött munkásruhába, majd pedagógus üzemmódból kőkemény robotossá változott és "elvegyült" a melósok között. Egy szénnel teli vagonra két főnek lehetett jelentkezni. Már az első alkalommal gyorsan kiválasztotta őt az egyik roma gyerek "cimborának", mondván: úgy látom elég erős vagy, ketten hajnalra végzünk ezzel a vagon szénnel. A szénlapátolást, hogy haladjon a munka "szívlapáttal" végezték, ami igen nagy méretű volt, a súlya meg tetemes. Nem beszélve arról, hogy fortélya volt a lapátnyél fogásának is mert a nem megfelelő technika tekintélyes hólyagokat tudott varázsolni a tenyerekbe.
Nekiláttak hát a vagon "kipakolásának". Éppen, hogy csak elkezdték a lapátolást a "munkatárs" egyre többet pihent míg végül feladta és ledőlt aludni picikét. A vagonban maradt szénnel Pali bácsinak egyedül kellett megbirkózni és sietni, mert hajnalban üresen át kellett adni a vagont. Nagyon kemény munka volt, de megcsinálta. A fizetség kiosztásánál mit ad isten megjelent az addig békésen szunyókáló "cimbora" és beállt mellé a sorba. Ekkor Pali bácsiba visszaszállt a kőkemény Verseghy-s testnevelő tanár, aki kivezényelte a sorból a lógóst, majd hazazavarta további regenerálódásra. A "szaktársat" többet nem is látták ennél a munkánál, hiszen kemény munkára vasakarat való.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés