YT Organic - шаблон joomla Окна

A szolnoki judo kezdete

pictures flag japan japanese wallpaper 1920x1080 3 A  Judo  (vagy  más néven  dzsiu-dzsicu,  jiu,  jitsu, judo)  japán  eredetű  testedző és  önvédelmi   küzdősport. Lényege, hogy  az  ellenfelet nem  a  nyers  erővel,  hanem jól  átgondolt  és  az  érzékeny testrészekre  ható  fogásokkal (ütés,  csavarás,  rúgás,  stb.) győzik  le.  Ma  már  világszerte  meghonosodott  és  már több mint 50 éve  az  olimpiai  műsorszámok között szerepel.  Pali bácsi 1950-től 1954-ig a Budapesti Testnevelési Főiskola hallgatójaként közvetlen szemtanúja és aktív részvevője volt a főiskolai Judo szakosztály megalakulásának (1950). Ekkoriban a TF-en zajlott a legpezsgőbb Judós élet az országban. Bár a sportágat autodidakta módon sajátították el, mégis egyre többen és egyre eredményesebben  szerepeltek a különböző klubok által rendezett versenyeken. Az edzések főleg Dr. Galla Ferenc (Pali bácsi TF-es sporttársa és jóbarátja, aki később egészen 9. dan-ig jutott) vezetésével folytak.  A fiatal szolnoki testnevelő tanár az itt szerzett tapasztalatai alapján kezdte meg az oktatást a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban az 1950-es évek végén. Mivel ekkor még nagyon kevesen ismerték a városban ezt az egzotikus japán gyökerekkel rendelkező küzdősportot, így az első években igen pici csoporttal dolgozott az iskola tornatermében. Pali bácsi a sportág népszerűsítése céljából az általa koreografált  1961. április 4-re tervezett nagyszabású dísztorna programjára felvette a fiatal Verseghy-s judósok bemutatóját is. "A Szigligeti  Színházban  telt nézőtér előtt került sor a bemutatóra.

Amikor  felgördült a függöny, tapsvihar  köszöntötte a megnyitóra  —  piros, nemzetiszín és kék zászlókkal —-  bevonuló  Verseghy  gimnazista  leányokat  és  fiúkat. Felcsendültek a Himnusz akkordjai.  Majd  gyors egymásutánban  peregtek a  szebbnél szebb számok... Említésre méltó  Földi Szabolcs  a Szolnoki  Vörös  Meteor tornászának  korlátgyakorlata  és  a Verseghy   gimnázista   fiúk cselgáncs bemutatója is...Az eddig ismeretlen  dísztorna bemutató teljes szakmai  kidolgozásáért és  irányításáért   elsősorban Bíber  Pál-t,  a  Verseghy Gimnázium tornatanárát  illeti  dicséret.  " írta a Szolnok Megyei Néplap 1961. április 2-án.

 

A Judó bemutatót Csapó Sándor, Szegedi Károly, Jávorcsik János, Mészáros Rudolf, Balázs János és Csabai Csaba Verseghy-s diákok adták elő. A nagyszerű fogadtatásnak köszönhetően ekkor határozott a Verseghy sokoldalú testnevelője az MTE (Magyar Torna Egylet) judo szakosztályának megalakításáról, amely első volt a megyében. Pali bácsi már a kezdetekkor felismerte, hogy a sportág fejlődése elképzelhetetlen a fiatal 12-14 éves gyerekek bevonása nélkül. A mostoha körülmények ellenére kitartóan próbálta életben tartani a kezdeményezést. Öt évet kellett várni, hogy az áldozatos munka meghozza a várt eredményeket. 1966. március 21-én Bogdándy György, a Szolnoki MTE cselgáncsozója, a Verseghy Ferenc Gimnázium 4/c osztályos tanulója az országos ifjúsági bajnokságon a budapesti "Jégszínházban" nehézsúlyban aranyérmet szerzett. Megyénkben, az akkor még kevésbé elterjedt sportágnak ez volt az első jelentős sikere. Óriási dolog volt, főként azért, mert még ezekben az időkben is egyszerű birkozó szőnyegen folytak az edzések, szakadozott Judo "ruhákban", gyakorlatilag saját pénzből. Az egyesület nem tudta érdemlegesen finanszírozni a sportágat. Az MTE cselgáncsozói azonban lelkesek és rendkívül szorgalmasak voltak. Bogdándy eredménye nagy meglepetés volt, de egyben reményt keltő is. A bajnokság első mérkőzésén — érthetően — kissé lámpalázasan vette fel a harcot Gáborral, az Újpesti Dózsa versenyzőjével, akit ennek ellenére befordulásos dobásindítási cseléből kiemelve földrevitt és akcióponttal megverte. Bajnokunk selejtezőbeni második mérkőzését már biztosan nyerte „waza-ari”-val, ami fél pontot ért. Két győzelme már elég volt a négyes döntőbe jutáshoz és ez a tudat annyira magabiztossá tette, hogy két percen belül fojtással (ippon = 1 pont) kényszerítette megadásra békéscsabai ellenfelét.
A többiek a döntőben már szemmel láthatóan tartottak az ismeretlenségből (egy év judóval a háta mögött) hirtelen felbukkant szolnoki fiútól, és ráadásul nem is a legmegfelelőbb taktikával küzdöttek ellene. Ő viszont körültekintően megválasztotta harcmodorát, megfelelő tempóban, pontosan végrehajtva győzte le döntőbeli első ellenfelét, a 190 centi magas, mázsás súlyú Szegedi Mártont. Tetszetős technikával fejmagasságig kiemelve, nagy erővel vágta háttal a ruganyos „tatami"-ra (japán gyékényszőnyeg) a találkozó 25. másodpercében. (A menetidő egyébként 8 perc). Utolsó küzdelmét ismét az ifjúsági válogatott Gáborral vívta, akinek elsőszándékú, külső, süllyesztett, támasztott gáncsába jó ütembe kontrázott s már a második percben a földre szorította.

Bogdándy sikere sokat hozott morálisan a kicsiny szakosztály "konyhájára". A sikereket tovább  fokozta, hogy a már területi és országos vidékbajnok ifjúsági korú Budai Kálmán az országos bajnokságon ezüstérmet szerzett. Az ezt követő kiválasztó versenyt megnyerve egészen a válogatottságig jutott. Utánpótlás szinten egyre nagyobb híre lett az MTE fiatal cselgáncsozóinak, majd a következő 1967-es évben tovább erősített a klub. A Szolnokon rendezett területi döntőn már több, komoly múlttal rendelkező vidéki egyesületet előztek meg a pontversenyben és az országos vidékbajnokságról is jó eredményekkel tértek haza. Ekkoriban többek között Bogdándy György, Budai Kálmán, Bagi László, Novák Károly, Tóth István, Mosó Károly tehetséges fiatal cselgáncsosok voltak, akik rendszerint védték a "mundér  becsületét" a különböző klubversenyeken. 1970-ben Pali bácsi megalakította az ország első középiskolai Judo szakosztályát a Verseghy Ferenc Gimnáziumban.

  • 1962 m jus 1 348
  • 1974 354
  • 1972 bokadob s Ozsv rt Lacival 351

Ezzel az országban elsőként biztosított versenyzési lehetőséget a középiskolás diákoknak. A szolnoki Judo sportban sokáig emlékezetes marad az 1971-es év.  Ekkor ugyanis az alapító testnevelő tanár mindkét szakosztálya az MTE és a Verseghy is kiemelkedően jól teljesített az országos megmérettetéseken. Az MTE két judosa is országos bajnoki címet szerzett: Kocsis Andor serdülő 60 kg-ban, Varga Gábor pedig ifjúsági 75 kg-ban állt a dobogó legmagasabb fokára. A Verseghy szakosztályából pedig a két feltörekvő fiatal, Ozsvárt és Mikes brillíroztak a vidékbajnokságon. Az előbb említett négy versenyzőt ebben az évben a válogatottkeretbe is meghívták.  1973-ban Pali bácsi kezdeményezésére az országos Judo szövetség támogatásával először az országban megrendezésre került a középiskolás cselgáncs magyar bajnokság. Nem meglepően az ötletadó és alapító fellegvárában:  a Verseghy Ferenc Gimnáziumban került sor az ötvenkilenc középiskola mintegy kétszáz judosát felvonultató versenyre. A Verseghy-s diákok, a testnevelő tanáruk vezetésével elképesztő fölénnyel nyerték meg a pontversenyt. Ezzel elnyerték a Magyar Judo Szövetség által felajánlott serleget; a Verseghy sportkör vándorserlegét és Hack Márton, a verseny védnökének és a Verseghy Ferenc Gimnázium igazgatójának nagydíját is. Gyakorlatilag mindent, amit csak lehetett. A verseny színvonalas megrendezése okán a nemzeti Judo szövetség külön elismerésben részesítette az iskolát. Szintén ebben az évben Veres István, az MTE ifjúsági korú 75 kg-os súlycsoportú versenyzője meghívást kapott a Tatán megrendezett nyári központi edzőtáborozásra is. A következő évben a TF égisze alatt Judo továbbképzést szerveztek a budapesti főiskolán a sportág legnagyobb európai szaktekintélye és olimpiai bajnoka Anton Geesink részvételével. Pali bácsi természetesen meghívottja volt a rendezvénynek és (szervezési hiányoságok miatt) francia nyelvű tolmácsává is vált a világklasszis Judos legendának. Ekkor már Pali bácsi a judoban szerzett tapasztalatait újszerű felfogásban és főként önvédelmi célokra való felhasználásra kezdte oktatni. Egyre mélyebbre ásta magát a különféle tradícionális japán önvédelmi sportágakban egészen az Aikidóval való találkozásáig. Innen indult el az akkoriban páratlan népszerűségnek örvendő Szolnoki Aikido Klub története.